V4 - GP Czech Republic (UCI 1.2)
2022.07.09.
A cseh szakasz a tavalyi pályához képest csak egy kicsivel lett módosítva, így nagyjából tudtam, hogy mire számíthatok.
Nem elég hogy a pálya már önmagában elég nehéz a maga 190 km-s távjával és 2100 méteres szintjével, de még a szél is nehezítette a dolgunkat. Az éles rajtot követően óriási tempót kezdtek diktálni és sokan próbálkoztak szökéssel is, de mindhiába… A mezőny nem engedett el senkit.
Egyszer csak az Elkov-Kasper előre állt és egy nyílt terepen leszéleztek és elkezdték szétszedni a mezőnyt. Így körülbelül 25-en tudtak elől maradni és ekkor kezdetét vette egy hatalmas üldözőverseny.
Sok csapat teljes sora maradt hátul, így bíztunk benne, hogy gyorsan megfogjuk a szökevényeket. Az első komolyabb emelkedő 65 km-él volt és ott sikerült is utolérni őket. Viszont olyan tempót diktáltak fölfelé, hogy azt sokan nem bírták ki, köztük én sem… De Karl Ádám és Rózsa Balázs ott tudtak maradni az elejével. Én innen egy kisebb bollyal haladtam tovább és szépen lassan megfogtuk és elhagytuk a elszakadt versenyzőket. Mivel ekkor még a verseny felénél sem voltunk tudtam, hogy limitet fogok kapni. Innentől az volt a cél, hogy a második frissítő pontig eljussak, ahol ki tudok állni és beülhetek a csapat autóba.
Ez így is történt, elértünk a frissítő pontig és én ott kiálltam, mert ha nem teszem meg, akkor viszont a versenybíró intett volna ki a hátrányunk miatt. Ádi és Balázs óriásit küzdve elől tudtak maradni és így befejezték a versenyt.
Ádi a 20. helyen ért célba, így megszerezte a legjobb magyarnak járó trikót, míg Balázs a 26. helyen fejezte be a versenyt.
Egy kis érdekesség a versenyről magáról, és arról, hogy menyire volt nehéz ez a nap. A rajthoz 140 fő állt oda és csak 38-an fejezték be a versenyt.
V4 - GP Poland (UCI 1.2)
2022.07.10.
A lengyel szakasz ugyan azon a pályán zajlott, mint tavaly, azzal a különbséggel, hogy a tavalyi rajt helyszín idén cél város lett és illetve a tavalyi befutóváros idén rajtoltathatta a mezőnyt.
Amikor rajthoz odaállunk, el kezdett esni az eső, és természetesen az előző naphoz hasonlóan a szél is elkísért ismét minket.
A rajt után egyből szétszakadt a mezőny, ez köszönhető volt a vizes útnak és a szélnek is. Az első pár kilométer nagyon kaotikus és zaklatott volt, mindenki ideges volt még az elején. Amikor elértünk a körpályához, ahol 9 kört kellett megtennie a mezőnynek- egy nagyjából 13 km-s pályán-, akkor kezdet megnyugodni a mezőny.
Sokan próbálkoztak szökéssel, de mindhiába. Talán a 3. kör végén lehettünk, amikor elléptek 4-en a mezőnytől, közöttük ott volt Filutás Viktor is. Amikor már volt körülbelül 200-m előnyük, akkor elindultam utánuk én is. Gyorsan utolértem őket és onnan 5-n tekertünk tovább. Elég gyorsan kiszakadt az elő srác a sorból, majd egy körrel később a még egy leszakadt, így végül hárman maradtunk elől. Viktoron láttam, hogy nagyon jól érzi magát és beletesz mindent, hogy ne legyen könnyű dolga a mezőnynek. A legnagyobb előnyünk 1p 40mp volt, de sajnos ez se volt elég… Az utolsó előtti kört már csak 30 mp előnnyel kezdtük. Nekem ez már nagyon nem esett jól és egy kisebb húzódáson le is szakadtam róluk, a mezőny pedig utolért, Viktorékat pedig a kör végén fogták meg. Én teljesen “megfingottam” és elengedtem a versenyt, amikor pedig leszéleztek és atomjaira szakadt a mezőny, akkor már nem foglalkoztam semmivel csak saját tempóban befejeztem a versenyt.
Mondhatjuk azt, hogy elégedett vagyok ezzel a két nappal. Edzőversenynek fogtam fel ezt a két napot, úgy voltam vele, hogy bukás és technikai hiba nélkül abszolváljam a versenyeket, mert a következő verseny nagyon fontos nekem.
Folytatás július 16 -17-én Szekszárdon, az Alisca Bau 48. Gemenci Nagydíj 2.2-es UCI versenyen.
