Tour of Malopolska (UCI 2.2)
2022.06.02-04.
A Malopolska-t megelőzően volt egy bemelegítő kritérium verseny, ami 37. Gold Ring of Cracow névre hallgat. Krakkó főterén 27-szer kellet megtenni a 650 m-s körpályát. “Egy igazi tüdőégető” pálya, minden kanyar után max. környékén megindulni és mire felgyorsulsz már fékezhetsz is, mert jön a következő kanyar… Azért végig szenvedtem, és az első bolyban érkeztem meg.
3 napos volt a verseny, összesen 400 km-t és 5700 m szintet kellett teljesítenünk.
Az első szakaszon nem éreztem magam túl komfortosan, nem voltak meg a lábaim és nem éreztem a mezőny ritmusát sem. Az időjárás is érdekes volt, a hőmérséklet nem volt magas, de a nap ereje meglepő volt. Mondhatni a túlélésre játszottam ezen a napon. A sok rövid, meredek emelkedő sem kedvezett igazán, a mezőnynek is gondot okozott a terep. Több részre is szakadt a mezőny a verseny során… Tőlünk sajnos mindenki a második bolyban ragadt 25 km-el a vége előtt. Az elejét már nem sikerült megfognunk, így jelentős hátrányt szereztünk mindjárt az első nap.
A második szakaszon sprint befutó volt várható, így próbáltuk Karl Ádámot segíteni, hogy minél jobb eredményt tudjon eléri.
Esőt írtak egész napra, viszont csak az utolsó 30 km-n kezdett esni. És persze ez volt az egész verseny legkritikusabb része. 20 km-l a vége előtt volt az utolsó hegy, aminek egy eléggé technikás lejtmenete volt a másik oldalon. Az eső megnehezítette és izgalmasabbá tette az ereszkedést, de szerencsére nem volt semmi probléma. Végül Ádinak a 6. helyen sikerült a célba áthaladni, tehát a megbeszélt feladatot sikerült teljesíteni.
Én sajnos leszakadtam a hegymenetben.
A harmadik szakaszon nagyon nehezen engedték el a szökést, ráadásul a nagy szél sem könnyítette meg a dolgunkat. Nem éreztem magamban az erőt, így csak próbáltam megbújni a mezőnyben és spóroltam az utolsó hegyre. A hegy 7,5 km volt és átlagban 8,5%…
A végéhez közeledve kezdtem magamhoz térni és egyre előrébb helyezkedtem a mezőnyben. Az utolsó 20 km-n kezdték el szétszedni a mezőnyt. Én nehezen, de azért az elejében tudtam maradni. Nagyjából 40-50-n maradhatunk elől, igaz, hogy nem eset olyan jól, de gondoltam, akkor had szóljon az utolsó emelkedő. Sajnos volt egy éles balos kanyar, ahol összeakadtak páran előttem és így én hátul ragadtam és elment az eleje. Saját tempóra kapcsoltam és megmásztam az utolsó hegyet.
Többet szerettem volna kihozni ebből a versenyből, de azt mondhatom, hogy csak most kezdődött el számomra igazából a szezon.
Ami jelenleg úgy tűnik elég sűrű és nehéz lesz…
Folytatás június 9-én Ausztria Raiffeisen Oberösterreich Rundfahrt (UCI 2.2)
