12. Raiffeisen Oberösterreich Rundfahrt (UCI 2.2)
2022.06.09-12.
A versenyünk egy 650 m-s pályán kezdődött Linz központjában egy prológgal. Az időjárás nem kedvezett az nap a versenyzőknek, egész nap esett és a macskaköves útburkolat ilyenkor nem barát… Nem kockáztattam, mert másnap is rajthoz akartam állni. Nem igazán izgatott mennyit kapok majd az elsőtől, a 18 mp elég sok, de nem foglalkoztam vele, inkább az első szakaszra koncentráltam.
Az első szakaszra is esőt jósoltak, de szerencsére kegyes volt az idő velünk, csak helyenként volt vízfoltos az út. Az etapon 168 km és 1500 m szint várt ránk, sok kellemetlen, rövid és meredek emelkedővel. Megbeszéltük, hogy hol lesz a kritikus része a versenynek, ami részben be is jött… 85 km-l volt a 3-ik hegyi hajrá, ahol tempót váltottak és elkezdték szétszedni a mezőnyt. Az emelkedőn még felértem az elejével, viszont az utána lévő emelkedőt már nem bírtam ki és leszakadtam. Rózsa Balázs ekkor még ott tudott maradni, viszont a következő emelkedő tetején ő is leszakadt. Kb 20 fős boly állt össze és az utolsó 50 km-t együtt tettük meg, a végén az elejétől 7p 20m-t kapunk. Első szakaszon technikai okok miatt viszont elveszettük a csapatból Móré-Gosselin Olivier-t.
A második szakasz számomra sokkal ideálisabb volt, a 129 km és 2000 m szint nekem jobb feküdt. Ismertem a pálya egy részét, amikor elkezdődőt a lósz parádé tudtam hogyan osszam be az erőm és a legelejébe tudtam maradni. A vége egy 15 km-s körpályán zajlott, ahol 3 kört kellett teljesíteni. Voltak kellemetlen pontok, viszont plusz erőt adott, hogy csak 45-n maradtunk elől és ebből még akár egy szép eredmény is lehetett, gondoltam én… Viszont a lábaim nem így gondolták, 2-3 km-l a vége előtt egy meredek dombocskán leszakadtam. Második szakaszon Nagy Bendegúz és a sérüléseivel küzdő Kiss Gergely feladni kényszerült a versenyt.
Így a szakaszt csak hárman fejeztük be, Rózsa Balázs, Gönczy Gergő és én.
A harmadik etapra adott egy kis erőt az előző napi “jó teljesítményem”. 133 km első fele szinte sík volt, 97 km-l volt az első hegy, ahol el kezdődött a lemorzsolódás.
Viszont nem szakadt szét a mezőny, így az utolsó hegy lábáig nagy harc folyt azért, hogy melyik csapat kezdje meg a mászást. A közel 10 km-s, átlagban 8,3%-os hegyet nem a legideálisabb pozícióból kezdtem meg. Ráadásul nagyon gyorsan szét is szakadt az eleje. Próbáltam felzárkózni, de be kellett látnom, hogy ez elúszott és inkább saját tempóra álltam rá.
Leküzdöttem az emelkedőt és sikeresen befejeztem a versenyt. Az eredményeim nem lettek a legjobbak, de végig csináltam és befejeztem a versenyt. Az biztos, hogy felkészülésnek mindenképp jó volt a többi versenyre.
