16. Tour of Szeklerland (UCI 2.2)

2022.08.09-13.

Debrecen – Debrecen 91,7 km

A verseny történetében idén először elhagyta Romániát a Tour of Szeklerland körversenye. A nyitó szakasznak Debrecen városa adott helyet.
Egy 13,1 km-es körpályán kellett a mezőnynek megtennie 7 kört. A verseny előtti taktikai megbeszélésen a csapattal megbeszéltük kinek mi lesz a feladata a nap folyamán. Én jeleztem, hogy a részhajrákra rá mennék a pontok miatt és az időjóváírás végett is.
Két körönként volt sprint hajrá, az elsőben 3., a másodikban 2. és a harmadikban ismét 3. lettem, ezzel szereztem 4 pontott és 4 mp jóváírást. A verseny folyamán sokan próbálkoztak szökéssel, de a mezőnyt próbáltuk kontroll alatt tartani és ezért nem engedtünk el 1-2 főnél több versenyzőt. Az utolsó előtti körben ketten elszöktek, ekkor előre álltunk a csapattal és elkezdünk forogni. Kb 5 km-el a vége előtt értük utol őket és onnan óriási harc indult meg a pozíciókért. Az utolsó körforgalom igen kritikus volt, én sok pozíciót buktam el, Karl Ádám 11. helyen ért be én a 13. helyen. Végül a szakaszon én lettem a legjobb magyar, így én vehettem volna fel a trikót a ceremónián… viszont a szervezők hibáztak és így Ádit hívták ki.
Nem értettük, hogy mi történt. Ezt jeleztük is a versenybíróságnak, de nem foglalkoztak vele….. Na mindegy.
A csapattal összepakoltunk és elindultunk egy borzalmasan hosszú transzferrel Marosvásárhelyre.

Marosvásárhely – Csíkszereda 161,6 km

A időjárás nem volt kegyes velünk, a rajtig esett az eső és a levegő jól lehűlt. Nem éreztem túl frissek magam, sokat kivett belőlem az előző napi transzfer és az időjárás sem volt ideális.
A mezőny elejében próbáltam helyezkedni folyamatosan az emelkedők miatt, mert úgy gondoltam, hogy így lesz hová visszacsorognom ha nem esne olyan jól az emelkedő. Nem is volt semmi probléma egészen a 120. kilométerig, ahol egy “függőleges falat” kellett megmászni. Itt szakadt romjaira a mezőny is, én Ádival próbáltam menni, de nem bírtam sajnos. Így ő maradt csak elől a csapatból. Sokáig kisebb bolyok üldözték egymást, de az elejét nem értük már utol. Ádi végig kitartott, igaz a vége előtt az első 20 emberből ketten elgurultak, viszont a mezőnyhajrát Ádi leszedte és így a harmadik helyen ért célba. A mi mezőnyünk szépen növekedett és mindenki bele törődött, hogy az eleje elment… A vége előtt még egy vonatot is kifogtunk, de ez már nem számított.

Csíkszereda – Sepsiszentgyörgy 136,8 km

A csapattal már előző este átbeszéltük hogy, a mit hogyan kellene csinálni harmadik szakaszon.
Az elején csak megbujtunk a mezőnyben és úgy terveztük, hogy majd Kovásznától előre állunk és leszélezünk. De a verseny közben sokat hezitáltunk és végül egy másik csapat kezdeményezett. Nem voltunk vészesen hátul, de pont elég volt ahhoz, hogy megszakítsák előttünk a sort és ne érjünk fel az elejére. Én kiszakadtam a sorból így csak Ádi, Rózsa Balázs, Kiss Gergely és Stefan Pöll maradtak elől. Utólag elmesélték, hogy kilométereken keresztül üldözték az elejét, de pár másodperces különbséggel ugyan, de nem érték utol őket. Nagy Bendegúz és én a harmadik sorral fejeztük be a szakaszt és egyáltalán nem voltam boldog az nap.

Sepsiszentgyörgy – Hargitafürdő 144 km

Nehezen, de megemésztettük az előző napot és koncentráltunk az aznapi hegyi befutóra. Az elején sokan próbálkoztak szökéssel, végül a mezőny egy 4 fős szökést engedett el.
Volt szakasz közben egy emelkedő, amit neutralizáltak az útviszonyok miatt így volt lehetőség egy kis pihenésre. A mezőny nem kapkodta el a szökevények utolérését, viszont arra számítottunk, hogy óriási tempót fognak diktálni az utolsó emelkedőn, de ez nem így történt. Kényelmes, egyenletes tempó volt szinte végig, amikor ráfordultunk az utolsó 5 km-re ott kezdtek el próbálkozni páran, de nem jutottak messzire. Kb 2-vel a vége előtt szakadtam ki az igencsak megrostált “mezőnyből”. A végén Ádi ért fel elsőnek a 11. helyen, Stefan a 19., én a 22. lettem, Balázs 30., Geri 40. míg Bende az 56. helyen zárt.

Székelyudvarhely – Csíkszereda 149,8 km

Az elmúlt évekhez képest az utolsó szakasz pályája módosult, az elején is más útvonalon mentünk és a végén a városi körözés pályája is kicsit más volt, mint eddig.
Az elején megpróbáltuk a Voster ATS Team-mel kontrollálni a szökésekbe, egy 3 fős szökést engedünk csak el. Szinte az egész szakaszt a csapat kontrollálta, Geri és Bende rengeteget dolgozott a mezőny elején amíg be nem értünk a városi körözésbe. Ott álltak előre az esélyes csapatok és változott egy kicsit a tempó is. Minden körben volt próbálkozás, mindenki kereste az ideális pozíciót, emiatt sok bukás is volt. Mi szerencsére nem kerültünk bele egyikbe sem. Megbeszéltük, hogy Ádinak fogunk segíteni a végén, én viszont eléggé hátra szorultam, így a végén már nem tudtam hozzátenni semmit a tervhez. Ketten ellökték magukat a mezőnytől, őket már nem értek utol a befutóig. Viszont Balázs sokat segített Ádinak, akinek így a mezőnyhajrát sikerült megnyernie és így 3. helyen ért ismét célba.

Összegezve ezt a pár napot egy eléggé nehéz több napos versenyen vagyunk túl ismét. Gazdagabbak lettünk két dobogós helyezéssel, a legjobb magyar licencel rendelkező trikót is elhoztuk Ádival, aki ráadásul az összetett 9. helyen zárt.
A csapat egyre magabiztosabb és egyre közelebb vagyunk a kontinentális csapatok erőviszonyaihoz. Már csak egy kicsi kell ahhoz, hogy végre szakaszgyőzelmet ünnepelhessünk.

Folytatás majd Bulgáriában …